Globális felmelegedés

G7 megállapodás a globális felmelegedés megállításáról

global warming

Megállapodtak a Hetek arról Németországban, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius fokot. És vajon be is tartják?

A globális éghajlatváltozás megfékezéséről tartott eszmecserével folytatódott tegnap Németországban a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport vezetőinek tanácskozása.A bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap kezdődött a Hetek vezetőinek – a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének – zárt ajtók mögött zajló tanácskozása. Az első napon világgazdasági és külpolitikai kérdésekről tárgyaltak.
A második, záró nap kiemelt témája az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A házigazda Németország arra törekedett, hogy a Hetek elkötelezzék magukat a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson kijelölt cél mellett, miszerint a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Németország szerint a Hetek egyértelmű állásfoglalása nagyban hozzájárulhat a COP21 sikeréhez. A Politico.com értesülése szerint a Heteknek sikerült megállapodniuk a 2 fokos korlátról. (MTI)
A Greenpeace legfrissebb elemzése kimutatta, hogy a megújuló energiahordozók mindössze 8%-át adták a G7-országok villamosenergia-termelésének 2013-ban (a vízenergia nélkül). Bár Németországban és Olaszországban a villamos energia már mintegy 20 százaléka megújulókból származik, az Egyesült Államokban, Japánban, Franciaországban és Kanadában a megújulók aránya még mindig csak 3 és 8% között van.
Mindeközben a világ lakosságának mindössze 10%-át adó G7-országok a globális üvegházgáz-kibocsátás több mint egynegyedéért felelősek. Mégis, 1990 és 2012 között ezen országok mindössze 1,3%-kal csökkentették az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. Ez az ütem azonban lassú, a világ vezető gazdaságainak ennél jóval nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés és megújulóenergia-támogatás mellett kéne elköteleződniük, hogy a globális éghajlati válság megfékezhető legyen.

A Greenpeace a 100% százalékban megújuló energiára történő átállást, a szén-dixoid megkötésében kulcsszerepet játszó erdők védelmét és újratelepítését, valamint a fosszilis energiaforrások és az atomenergia kivezetését követeli 2050-re.
Mindezt csak úgy lehet megvalósítani, ha az államok jogilag kötelező érvényű vállalásokat tesznek kibocsátáscsökkentéseikre, valamint megvonják a támogatásokat és a befektetéseket a fosszilis energiahordozóktól. A világ jelenlegi energiarendszerében a legnagyobb problémát a szénerőművek jelentik, valamint a veszélyes nukleáris energia, amely nemcsak évezredeken át szennyező radioaktív hulladékot hagy hátra, de rugalmatlansága miatt meggátolja a megújuló energiarendszerekbe és az energiahatékonyságba való befektetések részarányának növekedését is. A Greenpeace bízik abban, hogy a G7-országok történelmi felelősségük tudatában ambiciózus, hosszú távú klímacélok mellett kötelezik el magukat a párizsi klímacsúcs előtt.

(Forrás: greenfo.hu)

About the author

Globalprojekt

A Globalprojekt célja, hogy beszámoljon a körülöttünk lévő világ történéseiről. Éghajlatváltozás, menekültválság, globális nagyhatalmi játszmák? Mi megírjuk!

Add Comment

Click here to post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Powered by themekiller.com