Globális veszélyek

Vetélkedés a Csendes-óceáni térségért

Kína és Amerika között komoly vetélkedés indult meg a csendes-óceáni térségért. Mindkét nagyhatalom a másik ellenében szeretné befolyását növelni a térségben.

2014 végén a kínai elnők Hszi-Csin-ping új gazdasági térséget hozott létre Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) néven. Az új társuláshoz egyelőre 21 állam csatlakozott.

A lépés egyértelműen az amerikai Transzpacifikus Társaságot hivatott ellensúlyozni, amelyhez egyelőre 12 állam csatlakozott.
A két gazdasági társulás egyértelműen a két nagyhatalom érdekszférájához tartozó államokból áll össze.

Elemzők szerint Az Egyesült Államok számára a csendes-óceáni térség már fontosabb, mint az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodás. Ennek oka, hogy az USA számára egyre nagyobb kihívást jelent Kína, ami mára már egyértelműen a világ második számú hatalmává vált, és évi 7-10 százalékos gazdasági növekedésével a nem túl távoli jövőben utolérheti az Egyesült Államok gazdasági potenciálját is.

Bali szigete

 

Apró szigetekért zajlik a versengés (kép forrása – Startutazas.hu, Bali)

A gazdasági hatalom mellett, az USA egyelőre megkérdőjelezhetetlen katonai szuperhatalom, de Kína ezen a téren is igyekszik felzárkózni. Az utóbbi években a kínai űrprogramok ennek kiváló bizonyítéka.
Mindez azonban nem jelenti feltétlenül a két nagyhatalom között a konfliktusok éleződését. A Kínai elnök idén májusban, amikor John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt, azt nyilatkozta, hogy a Csendes-óceán elég nagy mindkét nagyhatalom számára.

A térségben a konfliktusok fő forrását a dél-kínai tengerben található Spartly szigetek jelentik, amelynek közelében jelentős földgáz és kőolajlelőhelyek találhatóak, és amely a tengeri forgalomban is stratégiai fontosságú. A szigeteke Kína mellett Tajvan, Vietnam, Malajzia és Malajzia, valamint Brunei is magának követeli.

A Csendes-óceán más szigetei is konfliktusok forrása. Kína és Japán között a Szenkaku szigetek jelentik a fő feszültségforrást., A szigetek jelentős gazdasági értékkel nem bírnak, de szimbolikus-történelmi jelentőségük óriási, és emiatt folyamatos feszültségforrás a két állam között, amelyben a szövetségi rendszer miatt az USA és Dél-Korea is érintett.

A szövetségi viszonyokat bonyolítja, hogy az érdekek és történelmi sérelmek bonyolult hálózata szövi át a térséget. Az USA két legfontosabb szövetségese, Japán és Szöul között a Takesima szigetek miatt van konfliktus, valamin a Japán II. világháborús tettei és annak megítélése miatt. Washimgton és Tokió pedig a szabadkereskedelmi megállapodások területén nem tud megegyezni a protekcionista vámpolitika miatt. Japán a mezőgazdaságát félti, az USÁ-tól, míg ez utóbbi az autóiparát a japán autóktól.

De nem csak az USA számára jelent problémát a határviták rendezése. Kína többek között Vietnámmal áll komoly konfliktusban a határmenti területeken zajló kőolajkitermelés miatt. De vannak kisebb határvitái Oroszországgal, Észak-Koreával és Indiával is.
Hogy a jövő mit hoz nehéz megjósolni. Az azonban szinte biztos, hogy az elkövetkező évtizedekben az Atlanti-óceán helyett a világ súlypontja egyre inkább a Csende-óceánra tevődik át.

About the author

Globalprojekt

A Globalprojekt célja, hogy beszámoljon a körülöttünk lévő világ történéseiről. Éghajlatváltozás, menekültválság, globális nagyhatalmi játszmák? Mi megírjuk!

Add Comment

Click here to post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Powered by themekiller.com