Nem csak Magyarországon de világszinten is egyértelmű tendencia az angolszász kultúra behatolása a hagyományosabb társadalmakba. A filmek, a popkultúra és úgy általában véve a globailzáció motorja az angolszász kultúra, élén az egyesült Államokkal.
E mögött a kulturális térhódítás mögött mintegy mellékesen megjelenik egy különös jelenség, ez pedig a névadás globalizációja. Különösen erős ez a jelenség a rendszerváltás óta, hiszen ekkor kvázi egypólusúvá vált a világ.
Nincs ez másként Magyarországon sem. A 100 legnépszerűbb név között már előfordulnak olyanok, mint a Brájen, a Dorián, vagy a lányok között az Elizabet. Hol vannak már a tradicionális ősi magyar nevek, mint az Emese, a Réka, vagy a Sarolta? De nem csak ezek vannak eltűnőben, hanem a régi keresztény nevek, ahogy ősi királyaink és szentjeink neve is. Legalábbis ha azoknak nincs angolszász megfelelője. Szent Margit, vagy éppen szent István, vagy Szent László, mint névadási példa már nem követendő.
Érdekes, hogy az angolszász nevek mellett a latin eredetű, vagy éppen szlávos hangzású nevek népszerűsége is emelkedik idehaza a hagyományos nevekkel szemben. Mindez jól mutatja, hogy a globalizáció nem egyszerűen csak az angolszász kultúra térhódítását jelenti, hanem a kultúrák erőteljes keveredését is.
Természetesen ez a jelenség nem csak idehaza megfigyelhető. Nyugat-Európában az iszlám eredetű nevek térhódítása jellemző, ami ismét bizonyítja a kultúrák keveredését.
Add Comment